Az év utolsó “Mitől volt jó?” bejegyzése következik , nehezebb hónapkezdéssel, lazább befejezéssel és némi “fun factor”-ral a végén. Jöhet?
Hihetelenül gyorsan eltelt ez az év, csak kapkodom a fejem, hogy már vége is?
Mozgalmas decembert tudhatok magam mögött. Ebben a hónapban, ahogy ígértem, figyeltem arra, hogy néha fotózzak is, így nem kell uncsi stock fotókkal beérnetek már!
A hónap elején ismét a szokásos hennás hajfestés következett, már 2 hónapja nem csináltam, sokszor tologattam az időpontját. Egyre szebben beivódik már a szín.
Várakozás, koppanás
Közben számoltam vissza a napokat, az órákat a fogszabályzó felrakásáig, rettentően izgultam. Egyrészt nem tudtam, milyen mértékű fájdalommal fog járni, másrészt féltem, hogy nehogy valami közbe jöjjön, ami meghiúsítja a dolgot. Komolyan, volt hogy rosszat álmodtam, hogy lekésem a buszt és nem érek oda időben….
Előző éjjel köhögni kezdtem, éreztem, hogy kerülget valami. Napközben már rázott a hideg, de betudtam a stressz jelének. Valahol a fejemben ott motoszkált a gondoltat, hogy még mindig lesz valami. Igazam lett. Először is több, mint fél órát vártam, hiába időpontra mentem. Ez rettentően fel tud húzni, ha feszült vagyok.
Bementem, dokinéni az orrom alá dugott több oldalnyi beleegyező nyilatkozatot, hogy írjam alá. Naná, csak kezdjük már! Körülnézett, látja a két kihúzott alsó fogat, nézelődik és azt mondja, akkor most felrakná azokat a bizonyos gyűrűket, hogy legyen elég hely a számban. Eh? Korábban erről e-maileztem a klinikával, hogy akkor ezt most hogy lesz és azt mondták a gyűrűk a készülékkel együtt kerülnek fel. Hát nem. Bízom a doktornőben, tudja mit csinál, de kicsit csalódott voltam, hogy még nem a látható fogszabályzó lesz most a főszereplő. Kaptam viszont helyette két “középkori kínzóeszközt”. Mellékeltem képeket az Internetről, mert az enyémet lehetetlen lefotózni, nem tudom akkorára nyitni a szám. Próbáltam.
Szóval, alul, felül két-két fém gyűrű, közte egy fém szál (egyfajta rugóként működik és tolja kifelé a fogakat). Érzéstelenítő zselé ide v. oda, eléggé fájt, amikor tolta fel a fogra. Nagyon fura érzés volt, hogy hirtelen ennyi fém került a számba. Megbeszéltük, hogy mikor is legyen a végleges készülék, január végén, addig ki kell húzni a két felső kisőrlőt és felül lesz először fogszabim. Jee!
Mi ebben a jó mégis? Akárhogyan is, de még egy kisebb lépéssel közelebb kerültem a célomhoz. Egy újabb mozzanat a folyamatban. Úgy veszem, hogy innentől csak van fogszabályozó a számban, igaz nem a klasszikus eszköz. Sorry, ha ijesztőek a képek, a valóság még rosszabb….
A gyűrűk kezdetben nagyon fájtak, feszítettek, érzékenyek voltak a fogaim. Ezt tetézte, hogy valóban bujkált bennem valami vírus és belázasodtam másnapra. Így végül is 3 nap kényszer betegállomány lett a vége. Vacakul voltam, annyi szent.
December közepén az iskolai rendezvényekre készültünk, így ismét a munka került előtérbe.
A karácsonyi készülődés nálam idén mérsékelt volt, anyuék kivételesen előbb megkapták az ajándékot, az a bizonyos Black Friday-en vett kávéfőzőt. A magamnak vett aprító-turmixoló masina is nagyon jó barátom lett a pépes ételek készítésében. Az év beszerzése volt!
A nátha kellős közepén jártam, amikor megláttam, hogy a Habos Kakaó Blog szerzői, Marcsi és Clara012 nekem is továbbadták a Teaszünet vándordíjat. Nagyon jól esett, kihúzott a vacak hangulatomból. Köszönet érte. A posztot itt találjátok.
Hogyan lett jegyem 2018 egyik legjobban várt koncertjére?
December közepén Bécs volt a legközelebbi helyszín, ahol a Stone Sour fellépett, gondolkodtam, hogy kimegyek, de a fogszabályzó dolog miatt bizonytalan volt minden. Végül a jegyek is elfogytak, így elengedtem, hogy láthatom őket. Másnap jött a hír, hogy 2018-ban végre Magyarországra is jönnek! Látva a helyszínt és a hatalmas média érdeklődést, egyből tudtam, hogy ha ott akarok lenni, nagyon gyorsnak kell lennem a jegyekkel. Tudtam, hogy mikor kezdődik az on-line jegyeladás, így már ott ültem a kezdő időpontban. Akkora volt az érdeklődést, hogy az oldal 12-20 perc alatt befagyott, egy időre fel is függesztették a jegyeladást. Nekem meg még semmi sem volt a kosaramban, folyton ledobott. Aztán végül csak sikerült, de már nem az earyl bird jegyből, hanem olyanból, ami kicsit drágább. De MEGVANNAK A JEGYEK! Nekem ez a karácsonyi ajándék magamnak magamtól. Hogy kivel megyek még nem tudom, de ott leszek! Megfogadtam, hogy jövőre semmilyen koncertről nem akarok lemaradni, mert idén mindenről sikerült így vagy úgy lecsúszni, szóval a jelszó: bulira fel! Elnézve a felhozatalt, lesz hová menni bőven.
Az év vége közeledtével nagy vonalakban már kezdett kirajzolódni a fejemben, hogy mit is akarok kezdeni a jövő évemmel. A tervezés elindult, de az ünnepek alatt, nyugalomban akartam az egészet letisztázni magamban.
Beiratkoztam hastánc tanfolyamra! Nem volt hiába a próba óra, néha itthon is próbálkozok alap mozdulatokkal, nagyon tetszik! Sokat várok ettől, szeretném fejleszteni a testtudatomat és a mozgáskoordinációmat, s persze legalább egy táncot megtanulni alap szinten.
Télen nagyon tud fázni a lábam, ezért kb. 15 éve lelkes rajongója vagyok a béna “szőrös mamusz”oknak. Az aktuális példány megadta magát, így pótoltam a hiányt, ezúttal a Resereved szolgált egy nagyon cuki példánnyal:
December 22-ig, péntekig dolgoztam, így csak másfél napom marad lelassulni Karácsony előtt, amit nagyon kevésnek éreztem. Az ünnep csendesen telt, elmélkedéssel, tervezéssel, lazítással. 24-én a vacsora után előkerültek régi családi fotók, órákig nézegettük őket. Szóba került, hogy a mai mobiltelefonos világban már nem nagyon készítünk papír képeket, így 20-30 év múlva nem biztos, hogy lesz mit mutogatni a gyerekeinknek például. Persze, aki mindent feltol a Facebookra, Instára, meg a felhőbe, könnyebb dolga lehet, de mégis… Szóval kitaláltam, hogy időnként a legszebb képeimből fogok előhívatni párat, hogy legyen mit kézbe venni egy ehhez hasonló családi karácsonyon.
Ünnep után végre találkoztam legjobb barátnőmmel, egy nagyon szuper helyre mentünk. Ez pedig a 360° Sky Bar nevű belvárosi tetőterasz, ahol fűthető sátrakban (iglukban) lehet helyet foglalni. A foglalás nem volt egyszerű, például csak 11-4 között lehet hívni őket, másrészt a honlapjukon egy igen fontos infót nem tüntettek fel. Történetesen, hogy ha foglalással mész, akkor fejenként 5000 Ft a díj, igaz ez teljes egészében lefogyasztható. Végül is simán csak oda mentünk, ha “van hely beülünk” stratégiával. A metsző hideg szél és a kora esti időpont ellenére is csak némi várakozás és szerencse után sikerült egy pici asztalt kapnunk.
A tetőteraszról valóban nagyon csodás a panoráma, látni az Andrássy utat, a Bazilikát, az óriáskereket a Deákon, a Parlamentet, a Budai-hegyeket. Tényleg 5 csillagos a látvány! A sátrak nagyon kicsik, két kétszemélyes és egy négyszemélyes asztal van bennük és egy elektromos radiátor, mert elég hideg van bennük. Kicsit fura volt egy műanyag buborékon át szemlélni a város fényeit. Ez inkább nyáron lesz jó élmény. Mert szeretnénk még visszamenni ide. Az árak a helyhez képest nem vészesek, a felszolgálás és a személyzet rendben volt. Ha különlegesre vágytok itt Budapesten, akkor érdemes ellátogatni ide. A magaslati levegő után még elugrottunk a Sugar!-be macaronért, mert ezer éve nem ettem és mert megérdemlem! 😀
A téli szünetet arra használtam fel, hogy a lehető legjobban tudjam indítani a 2018-as évet. Rendet raktam a kozmetikumaim között, még mindig maradtak a költözés után hátra maradt holmik, amiket át kellett nézzek.
Táplálkozás szempontjából a decemberi hónap eléggé megcsúszott, az elején köszönhetően a fogszabályozós macerának, aztán jöttek az ünnepek. De egy percig sem gondoltam úgy, hogy feladom a kitűzött elképzelést, a nagyrészt növényi alapokra helyezett táplálkozást. Úgy tekintettem erre az időszakra, mint átmeneti állapotra. A több állati fehérje jelenlétét megérezte a szerveztem, így még inkább egyértelmű volt, hogy januártól következetesen visszatérek a korábbi rendszerhez. Tulajdonképpen már karácsony után is vágytam az egészséges fogások után, és csodák csodája egyre kevesebb kávét kívánok. A reggelin koffein után sokszor el is felejtettem, hogy még van lefőzve…Ez nagy győzelem, nekem, akire a “kávéfüggő” szó simán ráillett korábban.
Hogyan pottyant az ölembe hirtelen három könyv?
Ritkán van időm olvasni, ha olvasok, akkor is inkább az on-line vonal dominál. A Girl-power Blogon láttam egy könyvajánlót “Az alfa-nő párra lel“ címmel. Tudom, a cím alapján ez valami nagyon fura dolognak tűnhet, de az ajánló alapján nem tűnt rossznak, így webáruházban megrendeltem. Az első fejezet pedig lenyűgözött, de erről majd januárban…Persze egy könyvvel nem sikerült megúszni a nézelődést, feldobott a “rendszer” egy másik nagyon érdekes könyvet, Philip Zimbardo-John Boyd: Időparadoxon címmel. Elég vaskos, tartalmas könyvnek tűnik, röviden arról lesz benne szó, hogyan viszonyulunk/junk az időnkhöz, ill. ezen keresztül hogyan lehet hatékonyabb a probléma megoldásunk, a döntéshozatal. Remélem hasznos lesz. A harmadik könyv azon a napon került hozzám, amikor a fenti kettőért indultam, hogy átvegyem a boltban. A tanári asztalán figyelt egy könyv, rajta egy cetlivel:”elvihető”. Ez pedig Csernus: A Nő-csajsziknak c. könyve volt. Mint kiderült, egyik kolléganőm hagyta ott, ő a 60 felé közeledő korával nem a célcsoport. Először azt hittem én sem leszek az, de rengeteg gondolatébresztő dologgal találkoztam már eddig is benne, pedig még csak az elején járok.
Az év utolsó napjain már csak lazítottam, tervezgettem, “évet értékeltem”, meg persze “Bridget Jones” is fura élménnyel lett gazdagabb. Apu elvitt kocsival a Lidlbe. Leparkol egy kis fehér autó mellett- Szállok ki, a kis fehér autó csomagtartójában egy nagyon ismerős férfi pakolt, közben telefonált…
Áááá! Ne mááár! Mit keres itt a fickó a buszról? És hogy sikerült apunak pont ide leparkolnia? Szerencsére nem vett észre, a legszakadtabb két számmal nagyobb régi kabátomban és mosásra megérett hajjal, nem éppen a legjobb formámban voltam. Szerintem apám nem érthette, miért sietek annyira a bejárat felé…(Akinek nem ismerős az említett személy, ajánlom olvasásra a májusi, júniusi, októberi részeit a Mitől volt jó sorozatnak.) Ezúton is köszönet neki, hogy feldobta az unalmasabb hétköznapokat! 😀
Kivételesen nem a hónap első napján teszem közzé ez a posztot, újévre mással is készülök!
Januárra is sok izgalom várható:
- például végre megnézem a Star Wars új részét
- két foghúzás és a fogszabályzó-sima ügy 😀
- korcsolyázás
- hastánc tanfolyam, hónap második felében indul
Ez egyben az év utolsó bejegyzése! Sikeres és boldog új évet kívánok Nektek!
Találkozunk 2018-ban is!
Hogyan telt nektek a decemberi hónap?
By:Szilvia
Tetszett a poszt? Kövesd a blog Facebook-oldalát, vagy a jobb alsó sarokban a “Követés” gombbal a WordPressen és a Bloglovin’-on és a Blog Gyűjtőn is megtaláltok!
The purple haze blog 